Miután szerdán bejelentette lemondását Boris Johnson brit kormányfő kommunikációs igazgatója, Lee Cain, ma hajnalban azt jelentette a BBC, hogy az egész Brexit-ideológia kitalálója és sokak szerint Johnson „agya”, Dominic Cummings is távozik vezető tanácsadói posztjáról az év végével.
Az már szinte biztos, hogy a korábban kitűzött november 15-i dátumig nem lesz meg az esetleges megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, és egyelőre kétesélyes, hogy a jövő hét első felében összejön-e. Több jel afelé mutat, hogy igen, például az, hogy ma reggel az ír miniszterelnök azt mondta: a minap beszélt Joe Biden megválasztott amerikai elnökkel, aki azt szeretné, ha a brit kormány engedne és végül összejönne a megállapodás az EU-val. Azt is mondta, hogy Boris Johnson brit kormányfő szerinte igenis meg akar állapodni, így már csak a részletekben kell megegyezni. Ezzel együtt azért mind az EU, mind a britek, sőt a gazdaságilag leginkább veszélyben lévő írek vezetője is azt hangoztatja, hogy a megállapodás nélküli forgatókönyvre is fel kell készülni. Tényleg kulcsfontosságú napok előtt állunk.
Lejárt kedden az Egyesült Királyság rendelkezésére álló egy hónapos határidő, hogy válaszoljon az Európai Bizottság felszólító levelére, amelyet a testület azért küldött, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte az EU-tagsága megszűnéséről szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit. Választ egyelőre nem érkezett Londonból - közölte a brüsszeli bizottság illetékes szóvivője. A bizottság további lépéseket fontolgat, beleértve egy indokolással alátámasztott vélemény kiadását, benne felsorolva azokat a kérdéseket, amelyeknek az érintett ország elmulasztott eleget tenni.
Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap este véget ért volna. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban. Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti.
A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata világosan rögzítette, hogy nem engedhet az unió a stratégiai érdekeiből a briteknek még akkor sem, ha ez a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexithez vezet, így az EU27 kimondta, hogy elsősorban a briteknek kell engedniük, ha meg akarnak állapodni. Ehhez képest a britek azt vetik az EU szemére, hogy így nem lehet tárgyalni, hogy csak az egyik fél engedjen, így a hétfői híráramlás ismét arról szól, hogy mindkét fél a másiktól várja az első nagy engedményt a vitás kérdésekben.
Saját tárgyalási határidejét sérti meg a brit kormány azzal, hogy a holnap, azaz október 15-én kezdődő EU-csúcs zárónyilatkozata azt fogja rögzíteni: nincs még kellő előrelépés a kereskedelmi tárgyalásokon, ezért folytatni kell azokat, de közben készülni kell arra is, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhan ki december végén az uniós piacból. Azért nincs még minden veszve, mert az EU állítólag arra készül, hogy végső esetben még egy hónapig tárgyal a britekkel, és ha addigra összejön az alku, akkor gyorsan ratifikálni tudja még a megállapodást mindkét fél.
A britek 64%-a szerint rossz lenne az, ha a december végén lejáró átmeneti időszak helyébe nem lépne egy átfogó kereskedelmi megállapodás, azaz az emberek kétharmada éppen ellentétes véleményen van, mint amit Boris Johnson brit kormányfő még egy vasárnapi BBC-interjúban is sugallni próbált.
A csütörtök-pénteki EU-csúcs után szombat délután videkonferenciás ülésen tekintette át a Brexit utáni kereskedelmi megállapodásról szóló eddigi 9 tárgyalási forduló eredményeit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Megállapították, hogy bár van néhány területen előrelépés, de 3 kulcsfontosságú területen még mindig nagy nézeteltérések vannak, ezért arra utasították mind az uniós, mind a brit főtárgyalót, hogy fokozzák a tárgyalások intenzitását, hogy a következő hetekben meg tudjanak állapodni.
A korábbi merev álláspont után a halászati jogok terén két olyan javaslatot is megfogalmazott a brit kormány múlt héten az EU felé, amely megnyithatja az utat az átfogó uniós kereskedelmi megállapodás megkötése felé – tudta meg a Reuters két uniós diplomáciai forrástól.
A jelentős túlerőben lévő ellenféllel szemben nekünk is tennünk kell valamit, hogy megijedjenek tőlünk és komolyan vegyék a kéréseinket a kereskedelmi tárgyalásokon, azaz nekünk is ki kell tennünk a fegyverünket az asztalra, mert az EU már kitette – gyakorlatilag ezzel indokolta hétfő esti parlamenti alsóházi beszédében Boris Johnson kormányfő azt, hogy miért kéri a képviselők támogatását ahhoz a belső piaci törvényjavaslathoz, ami nyíltan megsértené a januárban ratifikált uniós kilépési megállapodást. Az első parlamenti akadályt egyébként komolyabb gond nélkül vette is a törvényjavaslat, de az igazi teszt majd jövő kedden lesz. Összességében az látszik, hogy a britek az asztalra kitett brit fegyver mellett is törekszenek a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére az EU-val. Erre nagyjából egyetlen hónap maradt, utána már a megállapodás nélküli januári kizuhanásra készülhetnek a felek.
Ma kezdi meg a brit törvényhozás a belső piaci törvény tárgyalását, amely akár az EU-brit kereskedelmi tárgyalások végét is jelentheti. A héten emellett kamatdöntő ülést tart több nagy jegybank is, magyar szempontból viszont nem ez lesz a legizgalmasabb hét - legalábbis ami a betervezett eseményeket illeti.
Ma kora délután kezdődött az a rendkívüli EU-brit tanácskozás, ami a 4 éve tartó Brexit tragikomédia irányát alapvetően eldöntheti. Ha ugyanis a brit kormány képviselői nem tudják megnyugtatni az Európai Bizottság hirtelen Londonba repült alelnökét arról, hogy a tegnapi húzásuk ellenére be akarják tartani a kilépési megállapodást, akkor egyrészt jogi eljárást indíthat az EU az Egyesült Királysággal szemben, másrészt leállíthatja a további tárgyalásokat, ami így jócskán megnövelné annak az esélyét, hogy végül kereskedelmi megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság december végén az uniós közös piacból. A hivatalos fogadkozások szerint ugyanis az EU nem fog engedni a brit kormány zsarolásának, hogy engedményeket csikarjon ki a kereskedelmi megállapodásban. Egy friss amerikai figyelmeztetés szerint ha a britek tényleg megsértik az uniós kilépési megállapodást, akkor a szavahihetőségük hiánya és az északír béke veszélybe sodrása miatt ne számítsanak arra, hogy valaha is kereskedelmi megállapodást köt velük Amerika. Estére kiderült: az EU valóban elutasítja a brit terveket, a font árfolyama erre meredek esésbe kapcsolt.
2020 nyarának közepén, amikor a közvélemény minden idegszálával a COVID-válságra figyel, Európa válaszúthoz érkezett: a radikális mélyülés, a tagországok közötti jövedelemtranszferrel járó fiskális unió felé veszi-e az irányt, vagy megkockáztatja, hogy a sorozatos válságok által felhalmozódó feszültségek szétfeszítsék az eurozóna, sőt magának az egész uniónak a kereteit.
A Brexit négy éve tartó tragikomédiájának új és döbbenetes szintje az, hogy a brit parlamentben egy kérdésre nyíltan kimondta a brit kormány minisztere, hogy meg akarják sérteni a nemzetközi egyezményként és törvényként funkcionáló uniós kilépési megállapodást és a szerda délután közzétett belső piaci törvényjavaslat tényleg ezt tartalmazza. Egy több évszázados jogállamban ez elég erős húzásnak számít, ami mögött nyilván Boris Johnson kormányfő nagy taktikázása áll. A nyílt törvénysértést lehetővé tevő javaslat miatt azonnali hatállyal lemondott a brit kormány vezető jogásza, ma hathetes mélypontra esett az angol font a dollárral szemben, és záporoznak az elítélő és józanságra buzdító nyilatkozatok az ír, francia, német és belga fővárosokból. Mivel ez a brit húzás az EU-brit tárgyalások összeomlásához is vezethet, a Fitch Ratings most már alapeseti forgatókönyvnek mondja azt, hogy nem lesz kereskedelmi megállapodás a két fél között, azaz januártól jöhet a hard-Brexit. Közben az Egyesült Királyság felbomlásának veszélyére figyelmeztetnek a walesiek és a skótok, mert az új törvényjavaslat az ő autonómiájukat is jelentősen csorbítaná.
Ha október 15-ig nem tudunk megállapodni a januártól érvényes EU-brit szabadkereskedelmi szabályrendszerben, akkor nincs értelme tovább tárgyalni, nem lesz megállapodás és ez is jó kimenet az Egyesült Királyságnak – hangsúlyozza a ma adásba kerülő üzenetében Boris Johnson brit miniszterelnök az EU-brit tárgyalások holnapi újabb fordulója előtt. Erre a nyomásgyakorlási kísérletére a Financial Times információi szerint azzal tesz még rá egy jó nagy lapáttal Johnson, hogy egy olyan brit törvénytervezet készül, amely egyoldalúan felülírná az EU-val megkötött és már mindkét oldalon ratifikált kilépési megállapodást, ha az a bizonyos szabadkereskedelmi megállapodás nem jön létre október közepéig. Azzal zsarolnának tehát a britek, hogy a megállapodásban rögzített állami támogatási és északír vámbeszedési szabályokat nem tartják be. Innentől kezdve az a legfontosabb kérdés, hogy blöfföl-e Johnson, azaz tényleg bevállalja-e a kereskedelmi megállapodás nélküli januári kilépést, mert ha nem, akkor ebből végül tényleg az lesz. Az eddigi legdurvább zsarolási kísérletre máris erős üzenetek jöttek hétfőn Brüsszelből: Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt üzente: ha nem tartják be a britek a kilépési megállapodást, akkor ne is álmodjanak arról, hogy szabadkereskedelmi megállapodást köt velük az EU és más névtelenséget kérő diplomaták is önsorsrontó brit stratégiáról beszéltek. Ezek láttán a brit kormányszóvivő sietett leszögezni, hogy a kormány be szeretné tartani a kilépési megállapodást és csak néhány technikai jellegű, a végrehajtást segítő változtatást szeretnének az új törvényjavaslattal.
Arról beszélt a 27 uniós tagállam nagykövete előtt a Brexit-tárgyalásokért felelős uniós főtisztviselő, hogy a nyilvános kommentárok ellenére lát esélyt a kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Királysággal év vége előtt, igaz annak tartalma kevésbé lesz ambiciózus – szivárogtatta ki a múlt pénteki ülésen elhangzott információkat hétfő délután a Reuters. Ez azért lényeges fejlemény, mert Barnier nyár eleji kommentárjai ennél jóval pesszimistább kilátást jeleztek: lényegében azt vetítette előre, hogy akár kereskedelmi megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság januárban a közösségből.
Az Európai Bizottság főtárgyalója szerint még mindig van lehetőség a megállapodásra az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről és az EU törekszik is az egyezségre Londonnal, de nem bármilyen áron.
Óriási belpolitikai vihar lett azokból a vasárnapi brit sajtójelentésekből, miszerint a Brexit-stratégia fő háttérembere, Dominic Cummings legakébb kétszer is megsértette a rá vonatkozó kijárási korlátozásokat, illetve a kéthetes karantént, és még kormánypárti befolyásos politikusok is a lemondását követelték, de vasárnap esti sajtótájékoztatóján bevédte őt Boris Johnson brit kormányfő. Az még elfogadható, hogy a 4 éves kisfiuk biztonságba helyezése érdekében a koronavírusos tüneteket produkáló pár vidékre, szüleikhez látogattak, de az már nem, hogy ott Cummings megsértette a rá vonatkozó kéthetes karanténszabályokat, mindez pedig kikezdi a kormány karanténintézkedéseinek hitelességét.
Bár az IMF első embere is nyilvánosan javasolta, hogy kérjék a britek az idén év végén lejáró átmeneti időszak kinyújtását az EU-tól, a brit kormányfő szóvivője szerint nem fogják ezt megtenni.
"Már így is rossz, ne rontsuk tovább a helyzetet" – lényegében ezzel indokolta a BBC ma reggeli adásában Krisztalina Georgieva IMF-vezér azt, hogy miért kellene kérnie a briteknek a Brexit elhalasztását jövő január elsejéről egy későbbi időpontra.
Aggódnak a növekedési hatások miatt, bíznak a megegyezés lehetőségében.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Izgalmakban most sincs hiány.
A Kossuth Rádióban beszélt erről a kormányfő.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
